Megjelent a vtiger CRM 5.2.1 verziója
A vtiger CRM 5.2.1 verzió egy karbantartási verzió és közel 25 hibajavítást és biztonsági frissítést tartalmaz. Ez a verzió egy fontos lépés abba az irányba, hogy a vtiger CRM elegendő gyakorisággal kapjon frissített verziókat.
A vtiger CRM 5.2.1 verzió letölthető innen: vtiger CRM 5.2.1
A magyar nyelvi csomag természetesen alkalmazható ehhez a verzióhoz is, lásd a megelőző bejegyzésemet a témában.
A vtiger csapat büszkén jelenti be a vtiger CRM 5.2.0 verzió elérhetőségét mától. Ez a verzió több, mint 50 plusz funkciót/bővítést, és kb. 350 hiba javítást tartalmaz a teljesítmény és a megbízhatóság növelése érdekében.
Köszönetet mondunk a vtiger közösség tagjainak, akik az elmúlt 4 hónapban (a verzió tesztelési időszakában) jelezték a problémákat. Nagyra értékeljük a közönség türelmét és hozzájárulását.
A magyar nyelvi csomag letölthető innen (ha nem lenne a telepítő készletben): Magyar nyelvi csomag vtiger CRM 5.2.x
Az általánosan telepíthető csomag (forrás kóddal együtt) elérhető itt: vtiger CRM 5.2.0 GZ – (platform független) – vtiger CRM forráskód.
A múlt nagy csatáit nyilakkal, kardokkal, puskákkal és ágyúkkal vívták. Majd 300 éve, a XVIII. század derekán Franciaországban megjelent egy új fegyver, a toll. Ettől a pillanattól a gondolatok és az eszmék fokozatosan átvették a csataterek irányítását.
A propaganda és az emberek manipulálása az 1870-es évektől kezdve napjainkig befolyásol nap, mint nap szinte mindenkit. A korai német pszichológusok (például Wilhelm Wundt a lipcsei egyetemről – tőle származik az a nagyon káros gondolat, hogy az ember valójában egy állat, és a lélek az felejthető téma, mert nincs), vagy Marx, Engels és Lenin komoly nyomokat hagytak Európa közép-keleti területein és az egész világon.
Az elferdült gondolatok viszont elferdült társadalmakat, elferdült üzleti, marketing és PR megoldásokat hoztak létre.
Látható, hogy nem csak élni, hanem visszaélni is lehet az eszmékkel.
Van egy réges-régi törvényszerűség, amit valójában mindenki tud, mégis hajlamosak vagyunk elfeledni. Ez pedig az, hogy az IGAZSÁG erősebb a HAZUGSÁGNÁL. Nagyon egyszerűen belátható, hogy először az igazságnak kellett léteznie, és csak ezután keletkezhetett a HAZUGSÁG, úgy, hogy a történés 4 alapvető paramétere közül valamelyik, vagy akár több is egyszerre, megváltoztatásra került.
Bármely történésnek, eseménynek van pontos ideje, pontos helye, pontos formája (ahogy elrendeződnek a dolgok) magán az eseményen, történésen kívül. Így az igazság e 4 dologból áll. Ezzel szemben a hazugság a megváltoztatott idő, a megváltoztatott hely, a megváltoztatott forma és a megváltoztatott esemény kombinációja.
A propaganda pontosan így gyártotta a hazugságokat. Tervező asztalon kitalálták, hogy mit változtassanak meg: helyet ?, időt ?, formát ? vagy az eseményt ?, és már is futószalagon készültek az olyan “termékek”, mint az 1800-as évek közepéről származó osztrák gyártmányú “magyar őstörténet a finn-ugor rokonsággal”, vagy a Wundt féle teória az ember-állatról, ami Otto von Bismarck és a német császár megrendelésére készült, hiszen valamivel igazolnia kellett a német fasizmusnak az európai térkép akkori újra rajzolását. Ha az ember állat, akkor bizony az “erősebb kutya b…ik” alapelv az érvényes, és nyugodtan ki lehet irtani azokat, akik nem ezt gondolják.
Egy elferdült gondolatnak ilyen termékei vannak.
Mivel az igazság időben korábbi és erősebb, mint a hazugság, így a hazugság eltörléséhez mindössze csak kommunikálni és kommunikálni és újra kommunikálni kell az IGAZSÁGOT.
Az emberek többsége azonnal felismeri az IGAZSÁGOT, mindössze néhányan fognak ragaszkodni a hazugságokhoz, mivel a korábbi hazugságok eddig sajátos érdekeiket szolgálták.
Mivel hazugságra nem lehet sem céget, sem PR vagy marketing stratégiát, de még értékesítést sem alapozni (kivétel a rövid távú, egyszer adok el akciók…) így a legjobb, ha az ALAPOKNÁL kezdjük, és megválaszoljuk magunknak azt a kérdést, hogy kik is vagyunk.
Ezzel a céllal kezdtem el verseket írni még 2001-ben, és ünnepélyesen bejelentem, hogy a mai naptól elérhetők a verseim itt: http://verseim.holbok.hu/
Kellemes olvasást hozzájuk, és ha csak egy új gondolat, egy új vagy megváltozott nézőpont keletkezik az esztétika hatására, akkor már megérte, hogy leírtam ezeket a verseket.
Tisztelettel:
Holbok István
Tegnap kaptam ezt a levelet az egyik ügyfelünktől és változatlan formában közre adom a publikum részére. A levél után pár megjegyzés olvasható az alkalmazott alapelvvel kapcsolatban. Várjuk a hozzászólásokat – lehetőleg senki se tartsa vissza a véleményét.
Kedves István!
A napokban Nálatok voltam személyesen, és kicsit elkeseredve meséltem, hogy milyen nehezen tudjuk a kintlévőségeinket behajtani, mennyire nehezen fizetnek ügyfeleink.
Ez a téma nem is kicsit kényes, mert ugye a mai “válságos” időszakban a vevő az ritka kincs….Adtál nekem egy javaslatot, egy megoldási lehetőséget, melyet elkezdtünk szinte azonnal alkalmazni.
Mégpedig azt, az egyszerű hozzáállást, hogy a jó statisztikát jutalmazni, míg a rossz statisztikát büntetni kell.* Lefordítva: az ügyfelek felé készítettünk egy táblázatot, melyben az árakat úgy állítottuk össze, hogy aki minél többet, minél jobb fizetési kondíciókkal vásárol az kapja a legnagyobb kedvezményt, magyarul, aki előre, vagy készpénzzel fizet az kapja a legkedvezőbb árat.A javaslatod telitalálat volt, mert amint elkezdtük ezt az árlistát alkalmazni az ügyfeleink jelentős része, élt a lehetőséggel és természetesen a legjobb árat kérte, és kapta, azokkal a feltételekkel, melyeket mi szabtunk meg. (Készpénz, előre utalás).
Az eredmény minden várakozásomat felülmúlta, a készpénzes, illetve előre utalós ügyfeleink száma megduplázódott, úgy, hogy közben a vevő, – a ritka kincs – is jól érezte magát!
Ennek a következménye, hogy mi is sokkal gyorsabban tudjuk a pénzt visszaforgatni a körforgásba, lerövidül az az időszak, míg a pénz megfordul.
Tehát a végeredmény elégedett vásárló, és egy életképesebb cég lett!Köszönöm ezt az adatot, és köszönöm, hogy segítettél ebben.
Minden hasonló gonddal küzdő vállalkozó társamnak, szívből ajánlom, a Holbok Consultig szolgáltatásait, mert nagyon “megérik a pénzüket” 🙂
Üdvözlettel:
HP,
ügyvezető igazgató
* “a jó statisztikát jutalmazni, míg a rossz statisztikát büntetni kell”: Más szavakkal, ha valakinek javul a teljesítménye, kedvezőbb dolgokat csinál – egy kereskedő cég nézőpontjából többet vásárol és gyorsabban fizet -, akkor célszerű kedvezményeket kapnia, akkor célszerű több figyelmet, több törődést kapnia.
Nagyon-nagyon régi szabály és egész biztos, hogy mindenki “tudja” ezt, de a legtöbben még is elmennek mellette (a figyelmen kívül hagyása pedig katasztrófát okoz): az a dolog kezd szaporodni, növekedni, aminek figyelmet szentelünk, amit így vagy úgy jutalmazunk – pénzzel, törődéssel, odafigyeléssel, nyilvánossággal stb.
Nézzük mit “jutalmaz” ilyen módon odafigyeléssel, törődéssel, nyilvánossággal és költségvetési pénzzel a hazai és nemzetközi sajtó, valamint a politikusok egy része: bűnözés, rombolás, erőszak, gazdasági problémák, károkozás, természeti katasztrófák, stb. Ezt tekintik valami oknál fogva hírnek, illetve hírértékűnek, és ezt jutalmazzák médianyilvánossággal, pénzzel, figyelemmel, vezércikkel, szalagcímmel, TV műsorral, és parlamenti felszólalásokkal.
Nem minősítem ezt a hozzáállást. A kedves Olvasó már úgy is minősítette magában. Ez a káosz kalmárjainak a hozzáállása. Ez a közeg (a káosz kalmárja) zűrzavart és problémákat értékesít, majd az adófizetők pénzéből akarja megoldani azt a probléma halmazt, amit ő maga hozott létre a helytelen dolgok jutalmazásával.
Minek kellene figyelmet szentelni? Minek kellene sajtó nyilvánosságot, politikai figyelmet, költségvetési támogatást kapnia? A válasz egyszerű. A jól fizető ügyfelek, a helyesen gazdálkodó, növekvő pályán lévő cégek, az eredményeket produkáló vezetők, a betegségeket valóban meggyógyító orvosok (ismerek ilyeneket is), a gyermekeket ténylegesen oktató pedagógusok, a működő módszerek, az élet alapelvei, kulcsadatai, stb.
Ha a működő dolgokra, az eredményt produkáló dolgokra helyezzük a fókuszt, ha ezeket jutalmazzuk azzal, hogy beszélünk róluk, ha ezeknek szentelünk figyelmet, ha ezeknek adunk életet azzal, hogy nap, mint nap törődünk velük, akkor ezek fognak szaporodni.
Mi történt a fenti esetben? Egy ügyvezető rájött arra, hogy nem kell semmilyen módon sem jutalmazni azokat az ügyfeleket, akik hosszú fizetési határidőt kérnek a vásárláskor, s jellemzően ezt hosszú határidőt sem tartják be. Helyette inkább azok kapnak jutalmat (és plusz törődést), akik azonnal, vagy előre fizetnek és nagyobb mennyiségeket visznek. Logikus. Egy kereskedelmi cégben a készletben álló pénz forgási sebessége az egyik legfontosabb mutató. Mi indokolná azt, hogy saját magunk ellenségei legyünk? Mégis hányan, de hányan elfeledkeznek erről.
Játszunk el a gondolattal, hogy mi lenne, ha ilyen lenne az adó- és társadalom biztosítási rendszerünk is.
Például, egy cég minél magasabb társasági adóalapot tudna produkálni, annál kedvezőbb adósávban lenne, és annál nagyobb munkahely teremtési, érték létrehozási, vagyon létrehozási kedvezményeket kapna. Biztos vagyok benne, hogy a cégek törekednének ennek elérésére.
Vagy hasonlóan ehhez a személyi jövedelem adó rendszer is jutalmazná a magasabb teljesítményt (elfelejtve az egyenlősdit létrehozó és felső kasza alapon működő Marxtól, Engelstől, Lenintől, Trockijtól és Bakunyintól származó jelenleg is használt demagógiát). Vagyis minél nagyobb a teljesítmény és az érte járó bér, annál kedvezőbb adósávban lenne a személy. Ez valóban ösztönözné azt, hogy az emberek többet termeljenek és ezt a fehér gazdaságban tegyék. A jelenlegi rendszer mindössze azt ösztönzi, hogy csináljon ugyan pénzt a személy, de az ne jelenjen meg – a büntető mechanizmusok miatt – az adóbevallásban.
Mi lenne, ha a társadalom biztosítás is úgy működne, mint egy valódi biztosítás (például, mint a CASCO)? És jutalmazná valamilyen módon azokat a személyeket, akik egészségesek és nem használják az egészségügyi ellátó rendszert? Talán már nem meglepő ezek után az Olvasó számára az, hogy jelentősen csökkennének a társadalom biztosítási kiadások és egy egészségesebb nemzetet kapnánk már viszonylag rövid idő alatt.
Ezek a dolgok – ha leszedjük a sallangot, a demagógiát és a különböző véleményeket – ilyen egyszerűek.
Mindössze ezt a kérdést tegyük fel magunknak és ott lesz a válasz.
A fenti alapelv teljes kifejtése L. Ron Hubbard 1966. március 6.-i JUTALMAK ÉS BÜNTETÉSEK, HOGYAN KEZELJÜNK SZEMÉLYZETI ÉS ETIKAI ÜGYEKET című a “Szervezeti ügyvezetői tanfolyam” O. kötetében (133. oldal) megjelent cikkében található.
Ha bárki teljesen ismerné a Szervezeti ügyvezetői tanfolyamot, és képes lenne használni, akkor bármilyen cég vagy ország lefelé tartó trendjét teljes mértékben meg tudná fordítani. Valójában ezen írás idején az emberek itt-ott meg is tették ezt.
L. Ron Hubbard
Hálás köszönetünk L. Ron Hubbardnak azért, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a felfedezéseit.
Üdvözlettel:
Holbok István
konzultáns-tanácsadó
Pár hete fejeztünk be egy nagyobb, közel 300 száz fő gondolatait összegző felmérést. A legérdekesebb tanulság az volt belőle, hogy a válaszadók 82,14 %-a nem volt elégedett a jelenlegi jövedelmével és 70,76 %-uk egy saját vállalkozást is beindítana, csak hogy javítson az anyagi helyzetén.
Azonnal felmerül a kérdés, hogy miért nem indítják be az emberek a vállalkozásukat, ha érzik és sokan közülük tudják is, hogy ez lenne számukra és a családjuk számára is a megoldás.
Mint ahogy más, jelentősebb cél elérése közben, itt is számtalan nyomós és komoly OK kerülhet elő, ami “megmagyarázza”, hogy miért nehéz, lehetetlen és “eleve halva született” gondolat például a saját cég alapítása. Ezeket nem ismétlem meg, hogy ne adjak ötleteket azoknak, akik a kifogásokat keresik. Viszont egy kis nyomozás után elő szokott kerülni egy tényleges OK, amire már érdemes lehet némi figyelmet szentelni. A többség azért akad el a saját vállalkozás gondolatának kivitelezésében, mert nem tudja hogyan kell megcsinálni.
Az olvasóink már tudják, hogy
így a saját vállalkozás indításával kapcsolatosan is létezik egyszerű, azonnal bevethető, nagyon kis befektetést igénylő vagy akár INGYENES megoldás is.
Néhány gondolatot szeretnénk megosztani a kedves Olvasóval arról, hogy mit érdemes először megnézni. Az alábbiak érvényesek egy reklámügynökségre, egy biztosító üzletkötőjére, egy szolgáltató vagy termelő cégre, egy kereskedőre, egy intézményre, egy kezdő, most induló, vagy már régóta működő cégre, és egy hagyományos vagy MLM vállalkozásra is. Egyszóval eddig nem találtam kibúvót ezen elvek alól.
Tekintsük a vállalkozást, vagy a tevékenységet egy “fekete doboznak”, aminek van egy bemenete és van egy kimenete. A kimeneten megjelenik egy a piacon elcserélhető, értékes termék, vagy szolgáltatás. Nevezzük ezt Értékes végterméknek. A személy, a csoport, vagy a vállalkozás együttes erőfeszítésének eredményeképpen ezt az Értékes végterméket állítja elő. Valójában ez kerül ki a piacra.
Hogy könnyebb legyen megfigyelni és elemezni ennek az Értékes végterméknek az előállítását, magát a folyamatot bontsuk két részre.
Ekkor lesz egy értékes végtermék [1], majd abból előállítható lesz az értékes végtermék [2], és ezek együtt eredményezik a cég piacra kikerülő értékes végtermékét.
Az értékes végtermék [1] például lehet a “felépített, személyzettel feltöltött szervezet [cég], mely képes előállítani valamit gazdaságosan“, az értékes végtermék [2] pedig lehet a “gazdaságosan előállított valami“. A cég egésze pedig a “profittal értékesített hasznos valamit” állítaná elő.
Ha további részekre tagolnánk a szervezetet, akkor így is kinézhetne:
Vagy ha elegendően sok részletre osztanánk az értékes végtermék előállítási folyamatát, akkor egy ehhez hasonló szervezési táblához jutnánk:
A rossz hír ebben az, hogy ezt még egy egyéni vállalkozónak is fontos kidolgozni, mert ez a vállalkozó piacra kivihető értékes végtermékének az előállítási folyamatábrája. Amit ezen a rajzon láthatunk, azok nem mások mint az értékes végtermék résztermékei [7 fő területen 10-12 db], és a résztermékek résztermékei [21 főbb területen 29-35 db] – más szóval az értékes végtermékhez vezető lépések SORRENDBEN. A felosztás a “nagy dobozban kisebb doboz” elv alapján történik.
Természetesen, ahogy a szükség kívánja még kisebb részletekre is bontható az értékes végtermék előállítási folyamata. A helyesen kidolgozott “szervezési tábla” nélkül igazából nem teljesen ismert, hogy a cégben vagy a tevékenységben milyen résztermékeket, milyen részeredményeket kell előállítani, kinek mit kell csinálni és igazából mi is kell a növekvő bevételhez.
Hasonlítsuk a helyes szervezési tábla nélküli tevékenységet egy autó összeszerelő üzemhez. Vajon kapnánk-e a futószalag végén egy működő autót, ha ugyan ismert lenne, de hiányozna a motor beszerelés tevékenysége, és magára az üzemanyag tankra, és arra, hogy erre az alkatrészre valamikor is szükség lesz senki sem gondolt, és senki sem tervezett vele? Egyszerű látni, hogy NEM kapnánk autót. Valamit ugyan kapnánk, ami többé kevésbé hasonlítana az autóhoz, de nem tudna működni.Nos, pontosan így járnak azok a vállalkozások, ahol sose gondolták végig, hogy mi is kell sorrendben az értékes végtermékükhöz.
Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a zűrzavarok, az idegeskedés, az alacsony hatékonyság, a túlterhelés, a kihasználatlan munkaerő, az elszaporodó csődhelyzetek, a pénztelenség hátterében a szervezési tábla hiánya van. Erre persze a szkeptikusok azt mondják, hogy “ha egy vállalkozónak nincs pénze, akkor a szervezési tábla úgy sem segít rajta”. A gond az, hogy azért nincs pénze, mert a kezdetektől fogva hiányzott a szervezési táblája, és a kezdetektől fogva nem tudta, hogy az erőforrásait, a vagyontárgyait [a személyes idejét, kapcsolatait, és esetleg a pénzét] mibe, milyen résztermékek előállításába fektesse, és végül a káoszban az idejét elpocsékolta, a maradék pénze pedig elment valami – az értékes végtermék előállítás szempontjából jelentéktelen – apróságra.
Ez a rendszer 1 főt is kiszolgál, de akár több ezer főig is növelhető a létszám anélkül, hogy meg kellene változtatni az alapvető szervezeti formát.
Így egy új tevékenység indítása esetén, vagy egy válsághelyzetből való kilábalás során az egyik első feladat az, hogy felállítunk egy testre szabott szervezési táblát.
A fenti alapelvek L. Ron Hubbard 1950-ben kezdődő és közel 40 évet átölelő, a szervezetek működésével kapcsolatos kutatásaiból származnak és a Hubbard Menedzsment rendszer részét képezik. A Szervezeti Ügyvezetői Tanfolyam köteteiből és más a Hubbard Menedzsment rendszerhez kapcsolódó kiadványokból lehet további információhoz jutni ezzel a témával kapcsolatban.
Hálás köszönetünk L. Ron Hubbardnak azért, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a felfedezéseit.
A “szervezési tábla” kialakításában vagy a már meglévő szervezeti ábrák, szervezési rendszerek felülvizsgálatában a HOLBOK Consulting szívesen áll az Ön rendelkezésére. Írjon a consulting (kukac) holbok.hu címre egy e-mailt és megnézzük, hogy mit tehetünk Önért.
A hét 7 napból áll, és adja magát az a gondolat, hogy – az egyéb teendőink mellett – minden nap foglalkozunk valamit a szervezési táblánk 7 fő területének egyikével is.
Kezdjük és zárjuk a hetet a vasárnappal. Mivel az a hét 7. napja így legyen ez a 7-es terület (a rajzon Osztálynak nevezzük: Ügyvezetés, cégvezetés, vállalkozás vezetés, család vezetés) napja. Ilyenkor levonjuk a következtetéseket az éppen lezárt hét tapasztalataiból, és megtervezzük a következő hét főbb teendőit.
Hétfő az 1. nap – így hétfőn foglalkozzunk az 1-es terület (szervezés, a személyzet, és a kommunikáció) kérdéseivel is. Válaszoljunk meg lehetőség szerint minden beérkező üzenetet és küldjünk ki, vagy ütemezzük be a heti kiküldését, annyi üzenetnek, amennyit csak tudunk.
Kedd a 2. nap – így kedden foglalkozzunk a 2-es terület (marketing és értékesítés azoknak a vevőknek, akik már korábban legalább egyszer valamit vásároltak tőlünk) teendőivel. Remek alkalom felméréseket végezni a piacon (megkérdezni bárkit arról, hogy mire lehet szüksége, vagy mi a véleménye az olyan szolgáltatásokról, mint a miénk) és remek alkalom kapcsolatba lépni az ügyfelekkel, akik korábban már vásároltak valamit.
Szerda a 3. nap – így szerdán foglalkozzunk a 3-as területtel, a pénzügyekkel. Küldjük ki a felszólító leveleket a fizetési elmaradásban levő ügyfeleknek, gyűjtsük be a bevétel, fizessük ki a számláinkat, tegyük helyre a pénzügyi nyilvántartásokat.
Csütörtök a 4. nap – így csütörtökön koncentráljunk a termelésre, a szolgáltatásra. Fejezzünk be annyi értékes végterméket, amennyit csak tudunk.
Péntek az 5. nap – így pénteken fordítsunk figyelmet az 5. területre, a minősítésre. Minősítsünk minden értékes végterméket, hogy megfelel-e vagy sem az általunk meghatározott kívánalmaknak, jók-e így a piac számára, vagy van valami korrigálni való. Ha szükséges korrigálni ezt azt, akkor a munkát végző személyt (továbbképzés, újra képzés) és a módszert (technológia fejlesztés) is szükséges lehet korrigálni.
Szombat a 6. nap – így szombaton foglalkozzunk a 6. területtel (új ügyfelek szerzése és közönség-kapcsolatok). A szomszédok, a család, a környezet, a beszállítók, a vevők és a munkatársak felé is ismertté tehetjük az elért eredményeket, a munkánk sikereit. A szombat alkalmas időpont lehet olyan rendezvényeknek, amiket mi szervezünk ebből a célból. De ne feledkezzünk el az olyan rendezvényekről sem, amiket mások szerveznek, ahol új kapcsolatokat, új ügyfeleket szerezhetünk. Látogassuk meg a klubokat, a sportpályákat, és más egyéb helyeket, ahol a célcsoportunkba tartozó leendő ügyfelek előfordulhatnak, és ismerkedjünk meg és ismerkedjünk meg minél több emberrel.
Aztán újból itt a vasárnap és a kör bezárult.
Ez a heti idő és munka megosztás egy nagyon sikeres minta volt, amit az egyik régi főnököm, még egyéni vállalkozó korában, de már a szervezés alapvető tudásának ismeretében, minden héten megcsinált. Egy világcég nőtte ki magát ebből pár év alatt.
A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás mellett sokan elmennek, pedig elérhető közelségben van mindenkinek, és látható mindenki számára, aki valamit is akar tenni. Szinte semmi pénzből (vagy pár tízezer Ft-ból) csatlakozhatunk egy olyan meglévő, jól működő, franchise-hálózat alapon működő vállalkozáshoz, ahol a legtöbb funkciót már kidolgozták számunkra. Ha szóba kerül a Franchise-hálózat, akkor sokan a McDonalds’-ra gondolnak, de nem csak ez a hálózat létezik. A világon több ezer jól működő (franchise) hálózat van, és ezek közül lesz olyan, aminek az értékes végterméke, és a cégben alkalmazott működési filozófia szimpatikus lehet a kedves Olvasónak és szívesen azonosul vele.
A cikk szerzője 1992. és 2002. között egy osztrák alapítású Franchise-hálózatban dolgozott nagyon sikeresen, és 2004.-től a figyelme újra a Franchise-hálózatok felé fordult. Most is együttműködik több Franchise-hálózattal, és az idő zömében a saját, környezetvédelmi technológiákkal kapcsolatos hálózat létrehozásán dolgozik több társával.
A 7-es, 1-es, 3-as, 4-es, 5-ös területek feladatainak 95-98%-át a Franchise-t adó anyacég elvégezte már, vagy a jelenben is folyamatosan elvégzi helyettünk. Ez olyan mértékben megkönnyíti az induló vállalkozó dolgát, hogy szinte pénzben nem is mérhető az előny. A kezdő vállalkozónak nem kell szétszórni a figyelmét, nem kell MINDENNEL foglalkoznia. Mindössze két területre kell koncentrálnia: a 6-os területre: új ügyfelek megszerzése (és a jó hírnév erősítése), valamint a 2-es területre: a marketingre, a meglévő ügyfelek megtartása és a folyamatos újra eladásra.
Ha Önt, kedves Olvasó foglalkoztatja egy Franchise-hálózathoz történő csatlakozás gondolata, akkor a HOLBOK Consulting ugyancsak szívesen áll a rendelkezésére. Írjon a consulting (kukac) holbok.hu címre egy e-mailt, és megnézzük, hogy mit tehetünk Önért.
Üdvözlettel:
Holbok István
konzultáns-tanácsadó
A felmérések szerint életünk héttizedét munkával, egytizedét családdal, egytizedét politikával és egytizedét kikapcsolódással töltjük. Ezért létfontosságú, hogy az életünk 70%-át kitöltő munkához rendelkezzünk hatékony eszközökkel.
Egyet, ezen hatékony eszközök közül, mutatok be most.
Tapasztalataim szerint nagyon sok ember küzd a munkahelyi túlterheléssel és a kapcsolódó papírhalommal az íróasztalán. Néhányan az asztali papírhalmot lecserélték az e-mail fiók Beérkezett Üzenetek mappájában található több száz olvasatlan üzenetre. Aztán vannak olyanok is az ismeretségi körben, akik e kettő kombinációját hozták létre: papírhalom az íróasztalon és sok száz olvasatlan üzenet az e-mail fiókban.
Az olvasóink már tudják, hogy
így ezekre az esetekre is létezik egy egyszerű, azonnal bevethető és INGYENES megoldás.
A következőt kell tenni:
Alakítsunk ki 3 fő kupacot a papíroknak az asztalon, vagy a bárhol az irodában, amíg a műveletet elvégezzük.
Alakítsunk ki egy 4. kupacot is azoknak a dokumentumoknak, amelyek valójában nem is ránk tartoznak, nem is nekünk kell vele foglalkozni, de valamilyen véletlen folytán még is a mi íróasztalunkra keveredtek. Elkezdvén a dolgok rendszerezését észre fogják venni, hogy elég sok ilyen dokumentum, levél, papír stb. fog előkerülni.
Ugyancsak helyezzük elérhető közelségbe a szemetest, mivel elég sok papírról, dokumentumról ki fog derülni, hogy a szemetes a legjobb hely számukra.
A fenti előkészületek után essünk neki a papírhalomnak, és egyesével megvizsgálva őket döntsük el, hogy a 3 főkupac (Beérkezett, Folyamatban lévő, Elkészült) melyikébe tartozik, vagy esetleg a delegálandók (4. kupac) közé, vagy a szemetesbe kell rakni. A 10-15 perctől kezdve a néhány óráig terjedő időszak alatt – a fentieket követve -bárki képes megszabadulni a munkahelyi stressz egyik legfontosabb tényezőjétől, attól az érzéstől, hogy “legyőzött a munka“. Az itt megadott módszerrel az Olvasó tudja legyőzni a munkát és nem pedig a munka gyűri le a kedves Olvasót.
Az elmúlt 18 év vezetői tanácsadói praxisában előfordultak olyan esetek is, amikor hasonló “rendrakás” közben egy ügyvezetői igazgatói asztalon összegyűlt papírhalom mélyéről pár 10 millió Ft-nyi, feledésbe merült megrendelés bukkant elő. Úgy gondolom, hogy egy kis “talált” pénz manapság is jól jöhet Olvasóinknak, így csak ajánlani tudom ezt a módszert.
Ha némi pénzt is be tudunk fektetni a személyes hatékonyságunkba, akkor valami ehhez hasonló műanyagból, fémből, vagy papírból készült irattálca rendszert tegyünk minden íróasztalra.
Itt szokásosan a felső tálca a “Beérkezett”, a középső tálca a “Folyamatban lévő” és az alsó tálca az “Elkészült” dokumentumok tároló helyei.
Ha egyszer már kialakítottuk azt a rendszert, akkor már csak annyi feladatunk van, hogy kövessük. Tehát minden beérkező dokumentum a felső tálcába kerül. Ha egyszer elkezdtünk már vele foglalkozni, akkor a felső tálcába sosem szabad visszatenni, csak is a középsőbe kerülhet, ha még nincs kész. Ha pedig elkészült, akkor tegyük az alsó tálcába. Naponta néhány alkalommal pedig fogjuk az alsó tálca tartalmát és szétosztjuk, továbbítjuk az ott összegyűlt dokumentumokat: postázó, illetékes munkatársak, irattári dossziék, stb.
Rengeteg időt tudunk megspórolni, és rengeteg stressztől tudunk megszabadulni, ha követjük ezeket az egyszerű, bárki által elvégezhető lépéseket. Ismerek olyan embereket is, akik megtöbbszörözték a hatékonyságukat. (Hatékonyság = a lehető legkevesebb idő alatt, a lehető legkevesebb energia és/vagy munka ráfordítással a lehető legtöbb EREDMÉNYT előállítani.)
Mit csináljunk az e-mail fiókokban felhalmozódott sok-sok levéllel?
A fenti elvek alapján működő rendszereket ki lehet építeni az elektronikus levelezés és az elektronikus irattárolás céljaira is.
Itt is vannak INGYENES (akár Open Source) megoldások és minimális befektetést igénylő megoldások is.
Ha a kedves Olvasót érdekli egy ilyen megoldás, akkor küldjön egy e-mailt a consulting (kukac) holbok.hu e-mail címre és megbeszéljük, hogy mit lehet tenni.
A Holbok Consulting fontosnak tartjuk a szerzői jogokat és az eredeti szerzők elismerését is.
A fenti alapelvek L. Ron Hubbard 1950-ben kezdődő és közel 40 évet átölelő, a szervezetek működésével kapcsolatos kutatásaiból származnak és a Hubbard Menedzsment rendszer részét képezik. A Szervezeti Ügyvezetői Tanfolyam köteteiből és más a Hubbard Menedzsment rendszerhez kapcsolódó kiadványokból lehet további információhoz jutni ezzel a témával kapcsolatban.
Hálás köszönetünk L. Ron Hubbardnak azért, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a felfedezéseit.
Üdvözlettel:
Holbok István
konzultáns-tanácsadó
Csak néhány gondolatot kívánok megosztani most.
Figyelem, csak erős idegzetű olvasóknak.
A cikk olvasásáért és az utána esetlegesen bekövetkező hatásokért teljes mértékben és kizárólagosan csak az olvasó felelős.
Ha netán bárkinek kérdése lenne, hogy hova tűnik a pénz, vagy miért olyan az életszínvonal, vagy … akkor megnézve ezeket az adatokat már csak egy kérdése marad.
Ezek a szociális és gazdasági tényezők arra engednek következtetni, hogy az illetékesek kezében nincs olyan technológia vagy módszer, amivel a dolgokat jó irányba el lehetne mozdítani.
Pedig van ilyen technológia, és tudunk kell, hogy még ezekkel a problémákkal is lehet valamit tenni.
A folytatás hamarosan következik.
Holbok István
Ez a gondolat számomra talán mindig is magától értetődő volt, és nagyon meglepett, amikor rájöttem arra, hogy ez korántsem így van a többség számára.
Pedagógus famíliából származom, felmenőim két generációra is hozzáértő, lelkes tanítók voltak, kezük alól nem került ki selejtes “termék”, írni, olvasni, vagy számolni nem tudó diák. Nagyanyám még 78 éves korában is tanított, és minden első osztályos tanulót jól meg tudott tanítani olvasni és írni. Ő nem ismerte a disz…, és disz… címkéket és eszébe sem jutott “tudományos” önigazolásokat keresni a sikertelenségére, mert egyszerűen nem fordult elő sikertelenség nála, ő csak egyszerűen jól végezte a dolgát. Tudta, hogy valamit mindig lehet tenni egy tanulóval.
Mint említettem, tényleg nagyon meglepődtem, amikor pár éve egy beszélgetés során egy neves pedagógus arról akart meggyőzni, hogy nem igazán lehet mit csinálni a jelenlegi gyerekekkel …
Egy kicsivel később egy több ezer főt foglalkoztató cég vezetője próbált meggyőzni arról, hogy nem lehet mit csinálni a gazdasággal. Az olyan, amilyen, megy, ahogy megy, és nekünk legfeljebb annyi lehetőségünk van, hogy felülünk egy hullámra, ha észre vesszük.
Valamivel ezután egy rendőrrel beszélgettem, aki meg volt győződve arról, hogy nem lehet mit tenni a bűnözéssel. Ez a világ már el van rontva, maximum annyit tehetünk, hogy nem lövetjük le magunkat értelmetlenül az utcán.
Aztán kapcsolatba kerültem az egészségüggyel (muszáj volt), és döbbenten vettem észre, hogy a belgyógyász nem tud gyógyítani. Meg van győződve arról, hogy nem lehet semmit sem tenni azzal a betegséggel, legfeljebb megpróbálja “megjavítani” a haldokló életminőségét a hátralevő pár hónapra, évre.
És ekkor értettem meg teljesen; az emberek többségének hiányzik az az információ, hogy:
Neki sem állnak keresni a megoldást, mert úgysem lehet semmit sem tenni. Ha ebbe belegondolunk, akkor elszörnyedhetünk.
Ha valaki csak erre az egy dologra ráeszmél: Valamit mindig lehet tenni! Valamit, ami egy lépéssel közelebb visz a kívánatos helyzethez, valamit, ami elhárít egy akadályt, valamit, ami megnyit egy ajtót, valamit, ami … – már megváltozik az élete.
Ettől kezdve az már nem lesz kérdés, hogy lehet-e valamit tenni.
Csak azt kell megkeresni, hogy MIT lehet tenni, de ez a következő bejegyzés témája lesz.
Hálás köszönetem L. Ron Hubbardnak, aki írásaival a fenti gondolatokra inspirált.
Holbok István