Címke: vállalkozás

Hogyan indítsunk be egy vállalkozást?

Hogy indítsunk be egy vállalkozást?

avagy már meglévő vállalkozásunk felvirágoztatása.

Pár hete fejeztünk be egy nagyobb, közel 300 száz fő gondolatait összegző felmérést. A legérdekesebb tanulság az volt belőle, hogy a válaszadók 82,14 %-a nem volt elégedett a jelenlegi jövedelmével és 70,76 %-uk egy saját vállalkozást is beindítana, csak hogy javítson az anyagi helyzetén.

Azonnal felmerül a kérdés, hogy miért nem indítják be az emberek a vállalkozásukat, ha érzik és sokan közülük tudják is, hogy ez lenne számukra és a családjuk számára is a megoldás.

Mint ahogy más, jelentősebb cél elérése közben, itt is számtalan nyomós és komoly OK kerülhet elő, ami “megmagyarázza”, hogy miért nehéz, lehetetlen és “eleve halva született” gondolat például a saját cég alapítása. Ezeket nem ismétlem meg, hogy ne adjak ötleteket azoknak, akik a kifogásokat keresik. Viszont egy kis nyomozás után elő szokott kerülni egy tényleges OK, amire már érdemes lehet némi figyelmet szentelni. A többség azért akad el a saját vállalkozás gondolatának kivitelezésében, mert nem tudja hogyan kell megcsinálni.

Az olvasóink már tudják, hogy

“Nincs olyan helyzet, amivel ne lehetne valamit tenni!”,

így a saját vállalkozás indításával kapcsolatosan is létezik egyszerű, azonnal bevethető, nagyon kis befektetést igénylő vagy akár INGYENES megoldás is.

Néhány gondolatot szeretnénk megosztani a kedves Olvasóval arról, hogy mit érdemes először megnézni. Az alábbiak érvényesek egy reklámügynökségre, egy biztosító üzletkötőjére, egy szolgáltató vagy termelő cégre, egy kereskedőre, egy intézményre, egy kezdő, most induló, vagy már régóta működő cégre, és egy hagyományos vagy MLM vállalkozásra is. Egyszóval eddig nem találtam kibúvót ezen elvek alól.

Tekintsük a vállalkozást, vagy a tevékenységet egy “fekete doboznak”, aminek van egy bemenete és van egy kimenete. A kimeneten megjelenik egy a piacon elcserélhető, értékes termék, vagy szolgáltatás. Nevezzük ezt Értékes végterméknek. A személy, a csoport, vagy a vállalkozás együttes erőfeszítésének eredményeképpen ezt az Értékes végterméket állítja elő. Valójában ez kerül ki a piacra.

Hogy könnyebb legyen megfigyelni és elemezni ennek az Értékes végterméknek az előállítását, magát a folyamatot bontsuk két részre.

Értékes végtermék előállítása - a céget 2 fekete dobozra osztjuk
A legalapvetőbb munkamegosztás

Ekkor lesz egy értékes végtermék [1], majd abból előállítható lesz az értékes végtermék [2], és ezek együtt eredményezik a cég piacra kikerülő értékes végtermékét.

Az értékes végtermék [1] például lehet a “felépített, személyzettel feltöltött szervezet [cég], mely képes előállítani valamit gazdaságosan“, az értékes végtermék [2] pedig lehet a “gazdaságosan előállított valami“. A cég egésze pedig a “profittal értékesített hasznos valamit” állítaná elő.

Ha további részekre tagolnánk a szervezetet, akkor így is kinézhetne:

Értékes végtermék előállítása - a céget 3 fekete dobozra osztjuk
Egy fejlettebb munkamegosztási lehetőség

Vagy ha elegendően sok részletre osztanánk az értékes végtermék előállítási folyamatát, akkor egy ehhez hasonló szervezési táblához jutnánk:

Szervezési tabla minta
Önnek is lehet szervezési táblája

A rossz hír ebben az, hogy ezt még egy egyéni vállalkozónak is fontos kidolgozni, mert ez a vállalkozó piacra kivihető értékes végtermékének az előállítási folyamatábrája. Amit ezen a rajzon láthatunk, azok nem mások mint az értékes végtermék résztermékei [7 fő területen 10-12 db], és a résztermékek résztermékei [21 főbb területen 29-35 db] – más szóval az értékes végtermékhez vezető lépések SORRENDBEN. A felosztás a “nagy dobozban kisebb doboz” elv alapján történik.

Természetesen, ahogy a szükség kívánja még kisebb részletekre is bontható az értékes végtermék előállítási folyamata. A helyesen kidolgozott “szervezési tábla” nélkül igazából nem teljesen ismert, hogy a cégben vagy a tevékenységben milyen résztermékeket, milyen részeredményeket kell előállítani, kinek mit kell csinálni és igazából mi is kell a növekvő bevételhez.

Hasonlítsuk a helyes szervezési tábla nélküli tevékenységet egy autó összeszerelő üzemhez. Vajon kapnánk-e a futószalag végén egy működő autót, ha ugyan ismert lenne, de hiányozna a motor beszerelés tevékenysége, és magára az üzemanyag tankra, és arra, hogy erre az alkatrészre valamikor is szükség lesz senki sem gondolt, és senki sem tervezett vele? Egyszerű látni, hogy NEM kapnánk autót. Valamit ugyan kapnánk, ami többé kevésbé hasonlítana az autóhoz, de nem tudna működni.Nos, pontosan így járnak azok a vállalkozások, ahol sose gondolták végig, hogy mi is kell sorrendben az értékes végtermékükhöz.

Pénz és energia áramlás a szervezési tábla hiányában, vagy rossz szervezési táblával
Elakadt pénz és energia áramlás

Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a zűrzavarok, az idegeskedés, az alacsony hatékonyság, a túlterhelés, a kihasználatlan munkaerő, az elszaporodó csődhelyzetek, a pénztelenség hátterében a szervezési tábla hiánya van. Erre persze a szkeptikusok azt mondják, hogy “ha egy vállalkozónak nincs pénze, akkor a szervezési tábla úgy sem segít rajta”. A gond az, hogy azért nincs pénze, mert a kezdetektől fogva hiányzott a szervezési táblája, és a kezdetektől fogva nem tudta, hogy az erőforrásait, a vagyontárgyait [a személyes idejét, kapcsolatait, és esetleg a pénzét] mibe, milyen résztermékek előállításába fektesse, és végül a káoszban az idejét elpocsékolta, a maradék pénze pedig elment valami – az értékes végtermék előállítás szempontjából jelentéktelen – apróságra.

Ez a rendszer 1 főt is kiszolgál, de akár több ezer főig is növelhető a létszám anélkül, hogy meg kellene változtatni az alapvető szervezeti formát.

Így egy új tevékenység indítása esetén, vagy egy válsághelyzetből való kilábalás során az egyik első feladat az, hogy felállítunk egy testre szabott szervezési táblát.

Energia áramlás a cégben - jó szervezési táblával
Pénz és energia áramlás egy jó szervezési táblával

A fenti alapelvek L. Ron Hubbard 1950-ben kezdődő és közel 40 évet átölelő, a szervezetek működésével kapcsolatos kutatásaiból származnak és a Hubbard Menedzsment rendszer részét képezik. A Szervezeti Ügyvezetői Tanfolyam köteteiből és más a Hubbard Menedzsment rendszerhez kapcsolódó kiadványokból lehet további információhoz jutni ezzel a témával kapcsolatban.

Hálás köszönetünk L. Ron Hubbardnak azért, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a felfedezéseit.

A “szervezési tábla” kialakításában vagy a már meglévő szervezeti ábrák, szervezési rendszerek felülvizsgálatában a HOLBOK Consulting szívesen áll az Ön rendelkezésére. Írjon a consulting (kukac) holbok.hu címre egy e-mailt és megnézzük, hogy mit tehetünk Önért.

Ingyenes, azonnal bevethető megoldás:

A hét 7 napból áll, és adja magát az a gondolat, hogy – az egyéb teendőink mellett – minden nap foglalkozunk valamit a szervezési táblánk 7 fő területének egyikével is.

Kezdjük és zárjuk a hetet a vasárnappal. Mivel az a hét 7. napja így legyen ez a 7-es terület (a rajzon Osztálynak nevezzük: Ügyvezetés, cégvezetés, vállalkozás vezetés, család vezetés) napja. Ilyenkor levonjuk a következtetéseket az éppen lezárt hét tapasztalataiból, és megtervezzük a következő hét főbb teendőit.

Hétfő az 1. nap – így hétfőn foglalkozzunk az 1-es terület (szervezés, a személyzet, és a kommunikáció) kérdéseivel is. Válaszoljunk meg lehetőség szerint minden beérkező üzenetet és küldjünk ki, vagy ütemezzük be a heti kiküldését, annyi üzenetnek, amennyit csak tudunk.

Kedd a 2. nap – így kedden foglalkozzunk a 2-es terület (marketing és értékesítés azoknak a vevőknek, akik már korábban legalább egyszer valamit vásároltak tőlünk) teendőivel. Remek alkalom felméréseket végezni a piacon (megkérdezni bárkit arról, hogy mire lehet szüksége, vagy mi a véleménye az olyan szolgáltatásokról, mint a miénk) és remek alkalom kapcsolatba lépni az ügyfelekkel, akik korábban már vásároltak valamit.

Szerda a 3. nap – így szerdán foglalkozzunk a 3-as területtel, a pénzügyekkel. Küldjük ki a felszólító leveleket a fizetési elmaradásban levő ügyfeleknek, gyűjtsük be a bevétel, fizessük ki a számláinkat, tegyük helyre a pénzügyi nyilvántartásokat.

Csütörtök a 4. nap – így csütörtökön koncentráljunk a termelésre, a szolgáltatásra. Fejezzünk be annyi értékes végterméket, amennyit csak tudunk.

Péntek az 5. nap – így pénteken fordítsunk figyelmet az 5. területre, a minősítésre. Minősítsünk minden értékes végterméket, hogy megfelel-e vagy sem az általunk meghatározott kívánalmaknak, jók-e így a piac számára, vagy van valami korrigálni való. Ha szükséges korrigálni ezt azt, akkor a munkát végző személyt (továbbképzés, újra képzés) és a módszert (technológia fejlesztés) is szükséges lehet korrigálni.

Szombat a 6. nap – így szombaton foglalkozzunk a 6. területtel (új ügyfelek szerzése és közönség-kapcsolatok). A szomszédok, a család, a környezet, a beszállítók, a vevők és a munkatársak felé is ismertté tehetjük az elért eredményeket, a munkánk sikereit. A szombat alkalmas időpont lehet olyan rendezvényeknek, amiket mi szervezünk ebből a célból. De ne feledkezzünk el az olyan rendezvényekről sem, amiket mások szerveznek, ahol új kapcsolatokat, új ügyfeleket szerezhetünk. Látogassuk meg a klubokat, a sportpályákat, és más egyéb helyeket, ahol a célcsoportunkba tartozó leendő ügyfelek előfordulhatnak, és ismerkedjünk meg és ismerkedjünk meg minél több emberrel.

Aztán újból itt a vasárnap és a kör bezárult.

Ez a heti idő és munka megosztás egy nagyon sikeres minta volt, amit az egyik régi főnököm, még egyéni vállalkozó korában, de már a szervezés alapvető tudásának ismeretében, minden héten megcsinált. Egy világcég nőtte ki magát ebből pár év alatt.

Hogy indítsuk be a vállalkozásunkat szinte semmi pénzből?

A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás mellett sokan elmennek, pedig elérhető közelségben van mindenkinek, és látható mindenki számára, aki valamit is akar tenni. Szinte semmi pénzből (vagy pár tízezer Ft-ból) csatlakozhatunk egy olyan meglévő, jól működő, franchise-hálózat alapon működő vállalkozáshoz, ahol a legtöbb funkciót már kidolgozták számunkra. Ha szóba kerül a Franchise-hálózat, akkor sokan a McDonalds’-ra gondolnak, de nem csak ez a hálózat létezik. A világon több ezer jól működő (franchise) hálózat van, és ezek közül lesz olyan, aminek az értékes végterméke, és a cégben alkalmazott működési filozófia szimpatikus lehet a kedves Olvasónak és szívesen azonosul vele.

A cikk szerzője 1992. és 2002. között egy osztrák alapítású Franchise-hálózatban dolgozott nagyon sikeresen, és 2004.-től a figyelme újra a Franchise-hálózatok felé fordult. Most is együttműködik több Franchise-hálózattal, és az idő zömében a saját, környezetvédelmi technológiákkal kapcsolatos hálózat létrehozásán dolgozik több társával.

Mit ad egy jól működő Franchise-hálózat?

A 7-es, 1-es, 3-as, 4-es, 5-ös területek feladatainak 95-98%-át a Franchise-t adó anyacég elvégezte már, vagy a jelenben is folyamatosan elvégzi helyettünk. Ez olyan mértékben megkönnyíti az induló vállalkozó dolgát, hogy szinte pénzben nem is mérhető az előny. A kezdő vállalkozónak nem kell szétszórni a figyelmét, nem kell MINDENNEL foglalkoznia. Mindössze két területre kell koncentrálnia: a 6-os területre: új ügyfelek megszerzése (és a jó hírnév erősítése), valamint a 2-es területre: a marketingre, a meglévő ügyfelek megtartása és a folyamatos újra eladásra.

Ha Önt, kedves Olvasó foglalkoztatja egy Franchise-hálózathoz történő csatlakozás gondolata, akkor a HOLBOK Consulting ugyancsak szívesen áll a rendelkezésére. Írjon a consulting (kukac) holbok.hu címre egy e-mailt, és megnézzük, hogy mit tehetünk Önért.

Üdvözlettel:
Holbok István
konzultáns-tanácsadó