Társadalmi és gazdasági tényezők 2010-ben

Csak néhány gondolatot kívánok megosztani most.

Íme a Föld nevű bolygó jelenlegi állapota.

Figyelem, csak erős idegzetű olvasóknak.
A cikk olvasásáért és az utána esetlegesen bekövetkező hatásokért teljes mértékben és kizárólagosan csak az olvasó felelős.

Ha netán bárkinek kérdése lenne, hogy hova tűnik a pénz, vagy miért olyan az életszínvonal, vagy … akkor megnézve ezeket az adatokat már csak egy kérdése marad.

Társadalmi és gazdasági tényezők 2010-ben.

  • A világ kormányai által katonai célokra elköltött pénz mennyisége meghaladja a NAPI 2 milliárd USA dollárt 2010-ben.
  • Csak 2010 első 2 hónapjában az illegális drogokra költött összeg nagyságát 55 milliárd USA dollárra becsülik a szakértők.
  • 1 milliárd ember alultáplált a Földön 2010-ben, és 1,3 milliárd embernek nincs egészséges ivóvize.
  • Minden 12 másodpercben egy gyermek életében először elkezdi valamelyik drog fogyasztását.
  • Több, mint 20 millió gyermek minden nap valamilyen pszichiátriai drogot (pl. Ritalin – ez egy amphetamin származék) fogyaszt.
  • Minden nap 34.000 gyermek hal meg valamilyen megelőzhető betegségben és a szegénység, illetve a nyomor miatt.
  • 628.000 bűncselekmény történik az iskoláinkban évente.
  • Napi 1,5 milliárd USA dollárt keresnek az illegális drogokon azok, akik ebből élősködnek a bolygónkon.
  • A Föld lakosságának 50%-a kevesebb, mint napi 350 Ft-ból tartja fenn magát.
  • Minden 7. ember ezen a bolygón nyomorog.
  • Több mint 100 millió ember szed naponta pszichiátriai drogokat olyan problémákra, amikre nem megoldás a szerek fogyasztása.
  • Minden 75 másodpercben egy újabb embert börtönöz be az “orvosi” vagy politikai pszichiátria sztálini mintára.
  • 28 millió ember él 2010-ben rabszolgaságban – 2-szer annyian, mint az 1800-as években.
  • Kb. 100.000 weboldal tartalmaz illegális, gyermekpornográfiai anyagot.
  • Az írástudatlanság milliárdok életét keseríti meg.
  • Az emberkereskedelem a második legnagyobb hasznot hajtó bűncselekmény ma a világon, és ebből a szexuális kizsákmányolás egyedül 28 milliárd USA dollár/év hasznot hoz az elkövetőknek.
  • Nyolc év alatt csak az USA kb. 1000 milliárd USA dollárt költött háborúra. Az egyik forrás számítása szerint az USA másodpercenként 5.000 dollárt költött az iraki háborúra.

Ezek a szociális és gazdasági tényezők arra engednek következtetni, hogy az illetékesek kezében nincs olyan technológia vagy módszer, amivel a dolgokat jó irányba el lehetne mozdítani.

Valamit mindig lehet tenni - Társadalmi és gazdasági tényezők 2010-ben
Hiányzó technológia és hiányzó szándék

Pedig van ilyen technológia, és tudunk kell, hogy még ezekkel a problémákkal is lehet valamit tenni.

A folytatás hamarosan következik.

Holbok István

4 thoughts on “Társadalmi és gazdasági tényezők 2010-ben”

  1. Szia István!

    Sajnos a világ politika nem ember léptékű, csak az emberség hiányzik belőle, lehet hogy a mai ember nem is ember? elgondolkodtató.
    Üdv: Júlia

  2. Kedves Istvan!

    Nagy tiszteletet erzek irantad, mert ugy latom, hogy felvallalod es a magad modjan hozza jarulsz a fejlodeshez azzal hogy megmutatod a hianyossagokat es hibas mukodeseket.
    Ez analitikus megkozelitese a problemanak, ami a megfelelo ut a legjobb megoldasokhoz.
    Ertekelem, hogy faradoztal rajta es osszegyujtotted azokat a statisztikai adatokat, amelyek dontoen befolyasoljak az emberiseg tulelesi allapotainak csokkeneset es javaslok letre hozni egy politikatol menetes nemzetkozi szervezetet, amely jo kontrollal bir az emlitett kormanyok felett .Masik megoldas lehetne a kormanyzati tagok helytelen nezopontjainak megvaltoztatasa , ami altal kepesek lennenek helyes ,oromteli ,tulelesparti donteseket hozni es azokat vegrehajtatni.Erdemes lenne egy alurol jovo kezdemenyezeskent az emberiseg gondolkodoit magunk melle allitva minden nemzetek kormanya fele peticioval elni es azonnali kezelest kovetelni az alapveto Emberi jogokra hivatkozva , mint az Elethez valo jog, a munkahoz valo jog, a tanulashoz valo jog …www.Emeberi Jogok egyetemes nyilatkozata -ra hivatkozva.

    Ime:

    Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
    Bevezető
    Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,
    Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,
    Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,
    Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének előmozdítása,
    Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,
    Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását,
    Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából
    a közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát

    mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.
    1. cikk
    Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
    2. cikk
    Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.
    Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.
    3. cikk
    Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

    4. cikk
    Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.
    5. cikk
    Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.
    6. cikk
    Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.
    7. cikk
    A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a tőrvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.
    8. cikk
    Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.
    9. cikk
    Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.
    10. cikk
    Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon

    egyrészt jogai és kőtelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.
    11. cikk
    1. Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnősségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.
    2. Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.
    12. cikk
    Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.
    13. cikk
    1. Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.
    2. Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.
    14. cikk
    1. Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.

    2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti. kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.
    15. cikk
    1. Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
    2. Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.
    16. cikk
    1. Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.
    2. Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
    3. A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.
    17. cikk
    1. Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
    2. Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.
    18. cikk
    Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek

    mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
    19. cikk
    Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
    20. cikk
    1. Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
    2. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kőtelezni.
    21. cikk
    1. Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez.
    2. Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.
    3. A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.
    22. cikk
    Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot

    vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.
    23. cikk
    1. Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
    2. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga.
    3. Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.
    4. Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.
    24. cikk
    Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidőre, beleértve a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot.
    25. cikk
    1. Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint

    mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
    2. Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.
    26. cikk
    1. Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt -érdeméhez képest- egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.
    2. A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletbentartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését.
    3. A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.
    27. cikk
    1. Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.
    2. Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.
    28. cikk

    Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.
    29. cikk
    1. A személynek kőtelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
    2. Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a tőrvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.
    3. Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.
    30. cikk
    A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.

    Tovabbi szep sikereket kivanok a munkadhoz es tevekenysegeidhez!

  3. Helyesbítek – Ezek a szociális és gazdasági tényezők arra engednek következtetni, hogy az illetékesekben nincs meg a szándék (nem akarnak) hogy a dolgokat jó irányba mozdítsák.

    “Társadalmi és gazdasági tényezők 2010-ben.” pontjait ki kell egészíteni forrásadatokkal (linkek, tanulmányok stb). Maximális bizalomépítés, mert valóban komoly dolgokról van szó!

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..